Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
406 a. Első, a’ kit mint más egyházi Megyéből valót tulajdonképpen a’ Pápa canonisált, fzent Udul- linus Augustai Püspök volt, kinek tifztfolytatója Luitolphus XV-dik János alatt Romába tnenvén, a' Pápát, és a’ Lateranomi Zsinatot, azért megkérte, és azonnal vizsgálat alá vettetvén az élete canoni- sáltatott is, a’ mint ezt a’ Pápa maga az Ö caoom- sáló Bullájában elöadgya, Ezolta gyakrabban megesett, hogy a’ Romai fzent Széknek hová tovább előkelőbb tekintetéért vagy a’ Fejedelmek, vagy a’ Püspökök , vagy a’ Szerzetesek, vagy egyéb világi hívek is canonisatióért a’ Pápákhoz folyamodták, a’ kik a’ eanonisáltatandónak éleiét, fzentségét, tsudatetteit vagy Zsinatban mint előbb említett János fzent ÍJdalrieusét a’ Lateranomiban, lX-dik Leo fzent Gellert Tullia Püspökét io5o djk efzt. a* Romaiban, Il-dik Orbán fzent Peregrinusét logö-dik efzt. a5 Claromontiban, Il-dik Innocentius fzent Go- dehardus Hildesheimi Püspökét nöi-dik efzt. a’ Rhemsiben, ugyanaz Sturm Fuldai Apáturét 1159-dik efzt. a’ Lateranomiban ’s a’ t. vagy Zsinaton kívül tsupán tsak e’ végre Romába hitt fzomfzéd Érsekekkel, Püspökökkel, és Papokkal tanátskozva, mint VII. mások fzerint VÍII-dik Benedek Simeon Padoli- roi Barátét, vagy tsupán tsak Romában lakó és tartózkodó Papokkal értekezve, mint IX-dik Benedek Syracusábol eredett és Trevirisben meghalt Simeonét megvizsgáltatták, és azoknak nyilvánvaló íifzteletet jóvá hagyták; soklzor pedig azt a’ Szerzetek kérésére tsupán tsak önmagokkal tanakodva meg-
