Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

402

Püspökök nagyobb óvással és vigyázattal voltak ; mert a’ Canonisatiónak tárgyát azokban megítélni

nefessornak nyilvánvaló 'tifztelete volt VÍÍI-dik fzázad- ban egéfz Any afzen légy ház ízerte közönséges; mert hellyel több Confessoroknak emlékezetét, kivált haláloknak efztendo napján ditséro egyházi befzédekkel, Ünneppel, a’ tetemeik' fölött épített Templomokkal, a’ sírjokhoz való bútsújárásokkal tifztelték. Sozorae- nus (L. III. c. 14.) bizonyíttya, hogy nagy liíztelet- ben tartották fzent Hilarionnak tetemeit a’ Cyprusiak kiknél halálozott meg, és a’ sirjához fzámosan gyülekeztek ; mikor pedig azokat Hesichius tanítvánnyá , Palaestinába hozta, és a’ Klastromába temette, minden efztendoben nagy sokaság gyűlt öfzve az emlékezetét ünnepelni. Ugyanazon üdö táján Nilammon nevű fzent Szerzetesnek tifzteletére Templomot építettek a' sírja fölébe, és halálának efztendo napját Ünnep gyanánt fzentelték. Szent Jeronimus (in vit. Hilar. T. 11. n. 31.) írja, hogy fzent Antal Apátur titkos egy helyen temettette magát, hogy Pergamius gazdag ember a’ tetemei fölébe Templomot ne építhessen. Nyssai fzent Gergely Basiliust, és Ephremet, ki 378-dik efzt. hall meg, Nazianzi fzent Gergely Athanasiust az Ő haláloknak efztendo napján ditséro befzéduel magafztalták. Ide tartoznak a’ következendő tanúbizonyságok is: Ecclesia vero post tempus B. Sylvestri coepit Sanctorum Confessorum memoriam venerari. Innoc. III. L. IN. de myster. Mis. c. 10.— Monumenta Ecclesiastica trium primorum Ecclesiae saeculorum de cultu Confessorum silent. Bona rer. liturg. L. II. c. 12. u. 3. — Ut Martyribus sio et Confessoribus honos publico cultu delatus ab Ecclesia