Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

is ezért megrostálta őket, annyira megboíTzonkodtak, hogy a’ hegynek , mellyre volt a’ varasok építve, tetejére vitték, hogy onnan nyakra főre tafzítsák, azonban magát a’ kezekből kifzabadította, és Kafarna- umba ment lakni, a’ hol mindgyárt az első napokban az ott fekvő Genezareth tavának partyára kimenvén , Pétert és Andrást, Jakabot és Jánost haláfzat- tol még egyízer meghítta a’ követésére. Jóllehet pedig hogy Kafárnaum volt az ö közönséges lakó_______________ helye,

tolok is. Meglehet, hogy a’ többi Názárethiekkel eg- gyütt Ök is el voltak foglalva, és magokkal egy sorsit altyokfiját Messiásnak ösmerni vagy átallották , vagy nem akarták. Ez annak az oka , hogy a’ Názárethiek- nek fellyebb érénlett. kifogásán, azután az atyafiaknak látogatásán, mellyet Jesus nem legkedvesebben fogadott (Mát. XII, 46—50.), és Jánosnak a’ liitlen- ségröl való bizonyításán kivúl az egéfz régiségben legkisebb említést sem találunk felölök. Ugyan ebből fzembetüno, hogy Alfeus fiai sem lehettek, kinek fia Jakab, Apostol, a’ kisebbik, és az Urunk attyafia volt. Hogy pedig Jó’sef már előbb házasságban élt, mintsem Máriával öfzvekelt, és ama’ Názárethi atyafiakat nemzette volna , oily régi mese, hogy azt már fzent Jeronimus is (L. c. Helv.) kinevette. Ama’ Názárethi négy atyafiak tehát más ágon, kisebbik Jakab Jó’sef testvérével, és Judás rokonával is más ágon érdeklették Jesus nemzetségét. Egyéb iránt pedig hogy a’ Zsidók a’ távolabb rokonokat is testvéreknek vagy atyafiaknak nevezték, tsak abból is érthetni, hogy Mária Alfeus felesége és Jakab annya Mária’ Urunk annya’ nénnyének mondatik. Ki hidgye pedig, hogy a’ fzülok két. élei gyermekeket azon egy neveti híj jak ?

37