Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

381

nak is egéfz Anyafzentegyház fzerte megparantsolni (Baron, in not. ad Martyr. Rom. die 2-da Novem. ThomaSs. de fest. dier. celebr. c. 2. n. 8. Baillet in vit. S. Odilon. Saussay in Martyr. Gallic.).

Ez a’ nap minden gyáfz Ezer tartásaival eggyűtt, mellyekkel az Anyafzentegyház foglalatoskodik, igen világosan tünteti fzemiink eleibe a’ múlandóságunkat, és a’ felebaráti fzeretetnek kötelességét, hogy még a’ síron túl fzenvedő lelkeken is fzánakodnyunk és a’ fzabadulásokon tehetségünk fzerint munkál- kodsyunk. A’Székes Templomokban tudniillik, mel- lyeknél több Papok fzolgálnak, már elölte való napon Vetsernye után a’ holttakrol fzólló Szolosmát imádkozzak. A’ napján pedig gyáfzul ékesített, fekete pofztóval bevontt, sárga viafz gyertyákkal fé- • nyeskedo Oltáron, és fzomorú énekkel, közönségesen a’ megholttakért fzent Misét fzolgálnak. Az Oltár előtt a’ Sanctuariumban áll a’ halottas gépely (castrum doloris) mintegy holttak tetemit magában foglaló koporsónak ábrázolattya, közepén Urank fe- fzületével, elején halálfejjel és tsontokkal, imitt a- mott pedig Királlyi, Hertzegi koronákkal, Püspöki, Papi süvegekkel és páltzákkal mint a’ halálnak mar- talékjaival. Azonkívül homályosan égő sárga viafz .gyertyákkal és a’ múlandóságunkra mutató több jelképekkel fzomorúan ékesítve. Mikor a’ Misének vége van, a’ miséző Pap levetvén a’ Casulát, PJu- vialeba Öltözik, és a’ fzolgáló több Papokkal eggvüt Processióképpen a’ gépelyhöz megy, elöttök vifzi a’ Subdiaconus két Akolythus között a’ kerefztet .

a