Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

371

55 bogy a’ bol hajdan nem Istenek, hanem ördögök „ tifzleltettek, ottan ezennel minden Szenteknek „ emlékezete legyen44 (Paul. Diac. de gest. Lon- gob.). Ezért a’ Templomot Martinokhoz, való Maria Templomának (Templum S. Marne ad Martyres) formájától pedig gömbölyű Mariának (Maria rotunda) nevezték.

Ennek a’ Templomnak felfzentelésct régenten nem tsak Romában, hanem Frantzia és talán Angol Orfzágban is (Ven. Betla in Martyr, et Hist. Angl.) jelesen megünnepelték ; ITI-dik Gergely egéfz nyűgöd Anyafzentegyház fzerté elfogadtatta, IV-dik Gergely pedig 13-dik Májusról i-so Novemberre áttette azért, mert az Ünnepre naeíTze földről, és fzámosan bútsútjártak, Roma pedig Májusban azélelem ízükét fzenvedi, mellyel Novemberben bővelkedik, ’s így Májusban közönségesen éhséget és drágaságot okoztak a’ Butsujarok, a’ mitől Novemberben tartani nem kellett. Azonban az Ünnep vagy III-dik vagy IV dik Gergely alatt már nem annyira a’ Templom fzentalésnek, mint a’ minden SzenLek emlékezetének, és tifztelelenek réfzéröl kezdett tekintetni; így leltek a’ Rocundának felfzentc-lé;e, és Minden Szenteknek emlekezete egymástól külön való Ünnepek,’az előbbeni azután is 13-dik Májusban, hanem egyedül tsak Romában, és itt is egyedül tsak ebben a’ Templomban ünnepeltetett, valamint most is ünnepeltetik , aJ Minden Szenteknek emlékezetét pedig Romával eggyütl az egéfz Nyűgöd Anyafzentegyház 1 sŐ Novemberben fzenteii

A a a p<?-