Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

364

A’ Szüzeit, Nötelenek' és Apátzák egyéb er- költsök és hafznos foglalatosságok mellett a’ nőfzés- nek minden gyönyörűségeitől megtartoztatván magokat, amazok a’ társaságos életnek vefzedelmes ingerei között, emezek pedig Szerzetesek módgyára a? Klastrombán Elöljáróság alatt örök házasságtalan- ságban éltek. Ä házas A(fzonyok okos takarékossággal, házassági hivséggel, istenes gyermekneveléssel, külömbféle jóságos tselekedetekkel magoknak a5 világ előtt bötsületet, az Isten előtt pedig a’ menny- orfzágra érdemet fzereztek. Az Özvegyek az ö gyáfz, és terhes állapottyokat békességes tűréssel, munkásággal, jámbor élettel, az Isten akarattyába való elfzánással, imádsággal könnyebbítették, és édesítették.

A’ penitentziatartó Szentek meggyőzvén az ér- zeményességnek elleningereit, az erköltsnek ösvén- nyeit ismét felkeresték, a’ tett hibáikat sanyarú periitentziával önmagokon megboflzúlták , vagy jóságos tselekedetekkel kipótolták, és istenes halállal múltak ki a’ világból.

A’ Szenteknek ezen karai közül első három fzázad alatt tsupán tsak az Urunk annyát, az Apostolokat , és a’ fzent Mártírokat nyilvánvaló tifzte- lettel, Ünnepekkel, és emlékezetekre bemutatott fzent Miseáldozatokkal tifztelték (Liturg. I R. 174,

5-dik lap.). Szent Cyprianus (ep. 37.) meghagyta, hogy nem tsak azoknak halála napját feljegyezzék , a’ testeknek pedig fzorgalmatos gondgyát visellyék, a’ kik Kristus hitéért gyötrelmek között meghaltak,

ha-