Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

3G2

állapotú férjfíak azoknak neveztettek, a’ kik fzentül ______________ él„ (Jakab és János) a’ fzenvedés kelyhét (calicem mar- „ tirii), holott az írás tsupán tsak Jakabról említi * „ hogy Heródeslól kardra ítéltetett, János pedig tcr- „ méfzeles halállal halt meg ? Láttyulc, hogy az ó lel- ,, ke nem volt fzenvedés (martyrium) nélkül, és hogy ,, a’ vallásnak (confessionis) kelyhét megitta éppen a „ mellyel, a’ tüzes kementzében lévü gyermekek itták , ,, noha az üldöző nem ontotta ki a’ véreket. “ De fzent Cyprianus (L. dezeloct livore col. 509.) is helyesen irja : „ A’ kerefztény embernek nem egy a’ ko- ,, rónája, mellyet tsak az üldözések idején nyer- ,, hetni, vaunak a’ békességnek is sajátjai, mellyek- „ kel azok, kik külömbféle ütközetekben az el- „ lenséget győzedelmesen leterítik, és meghódíttyak, „ megkor >náztatnak. A’fajtalanságnak megtörése tifz- „ taságiiLtk pálmája, A' harag és gyalázás ellen való „ küzdés békességeslürésnek koronája. Megvetni a’ ,, pénzt fösvénységen való diadalom. Jövendőknek re- mélysége mellett a’ világnak vifzontagságait elfzen- ,, ved ni hitnek dítsérete. “— Hispáli fzent ízidorus is (L. V.í. de origin, c. II.): ,,A’ martiromságnak két ,, koronája van, eggyik a’ nyilvánvaló fzenvedésben, „ a’ másik a’ fzívnek titkos erkoltseiben áll; mert so- „ kan az ellenség intselkedéseit kiállván, és a’ testi „ kívánságokat meggyőzvén; mivel fzívekben a’ min- „ denható Istennek kedvéért megölték magokat, bé- „ kesség üdéjében lettek Mártírok, kik az üldözések ,, üdéjében is azok lettek volna. “ Illyen értelemben énekli az Anyafzentegyházis Turonai fzent Mártonról az ő második Vetsernyéjének Antiphonájában: „ O !

boldog Püspöki ki Jézus Királyt minden erejéből „ fzereti,és nem tart a’ kormánynak sullyától. Ó leg- „ fzentebb lélek! kit noha nem járt át az üldözésnek to- ,, re, mégsem lett a’ mártíromság pálmájának híjával.“