Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

283

akkor jó darab üdotöl fogva fárafztották Asiat. De mivel az Istennek, és az ő Papjainak vagy a’ Levitáknak fö lakóhelye, a’közönséges nyilvánvaló Isteni fzolgálatnak, kivált az áldozatoknak tulajdonképpen való helye, az egéfz Zsidó Orfzágnak dífze Jerusalem volt, mellyhez igazíttattak az Istentől, és a' Prófétáktól minden áldásoknak igéreti, a’ mikért is azt fzent f^drasnah nevezték (Isa. XLVIII, 2. ír Makk. I, 12. III, 1. Jelen. XXI, 2. XXII, 19.), azért kiki magát fzerentsésnek tartotta, ha ottan mintegy az Isten házának fzomfzédságában házat vagy fzantó földet bírhatott; ’s így Barnabás attya is Jerusalemben földet birt, meltyet halála .után Barnabás mint ráfzállott örökséget egy a’ Szent Léleknek eljövetele után fzint’úgy, mint a’ többiek tselekedtek, eladott, és az árrát az Apostolokhoz hozta. Az előtt Jósefnek, vagy Josesnek hittak, hanem az Apostolok Barnabásnak vág}7 vigafztalás fiának elnevezték (Ap. Tsel. IV, 36, 37. Kol. IV-, 10.).

Azt tartyák, hogy tanuló deák korában ö is Pállal eggyiitt ama’ híres Gamalielnek tanítvánnyá volt volna (Ap. Tsel. V, 34—3g. XXII, 3.), a’honnan eredhetett az Ő utóbbi barátságok a’ Pogányok kozott való predikállásban. Nem tudni, hogy mikor tért a’ kerefztény Hitre; mondgyák, hogy mikor Jesus a’ Probatika tónál egy harmintz efztendős ina- fzakadttat tsudálatosan meggyógyított (Ján. V.), sőt még a’ nénnyét is Jesushoz vezette, maga pedig a’ 72 Tanítványok közé fzámláltatott, és ezentúl Jesus is gyakrabban a’ házokba fzállott, az utolsó va* tso-