Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

281

azt, mivel tsak akkor kezdtek Palaestinán kívül a’ke- refztény községek vagy Ekklesiák erősebb talpon ál- lani (Tartsd öfzve Jak. V, i4.)

Hogj^ régenten a’ Romai fzertartásuak 1-sö Májusban, vagy fzent Fülöp és Jakab napján üllctték mind valamennyi Apostoloknak emlékezetét, később ben pedig aJ Görögök fzerint az Apostoloknak közönséges Ünnepét 29-dik Júniusra határozták. Grund- mayr után már fellyebb (i4a. lap.) említettük.

Ugyan az Alfeust és Kleofást, következendő- képpen ezeknek fiait is egymástól megkülömbözteti, és azt mondgya , hogy kisebb Jakab Alféus fia, fzent Máténak pedig testvér ötlse előbb Gáza, azután Tyrus várasiban , utollyára Egyiptomban prédikált, és 6l-dik efzt. 22-dik Júniusban Ostracina varasában kerefztre fefzít,tetett, a’ teste pedig már VI-dik fzázadban Romába hozattatott, a’ hol Pelagius Pápa az ö és fzent Fülöp tifzteletére Templomot építtetett volna, melly most a’ fzent Ferentz Szerzeteseié. Másik Jakab Kleofas fia pedig első Jerusálemi Püspök , az Úrnak attyafia volt, és a’ fzent életéért igaznak neveztetett, ki noha nem volt Apostol, még is azok közé fzámláltatott, es az emlékezete fzint’úgy í-ső Májusra határoztatok, mint a’ kisebbik fzent Jakabé. Grundmayrnak ezen állítmánnyá hihetőképpen e’ két talpfalon épül: 1-fzör hogy Lukáts (V, 27.) bizonyos Léviröl, kit Márk (II, l4.) Alfeus fiának mond, Máté (IX, g.) pedig Mátéról vagy magáról írja, hogy Jesustol aJ vámról hivattatok az ö követésére \ 2*or hogy Máté

(XII,