Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

276

tüntette az ö balgatagságokat, bogy oktalan állatot Isten gyánant imádnak, és figyelmetessekké tette ö- ket az egy igaz Istenre, és a’ kerefztény Religióra. Jóllehet pedig hogy a’ meg nem vefztegetett, és együgyű nép hitt a’ fzavának, mindazonáltal a’Város Elöljárói ötét a’tömlötzbe vettették, megostoroz- tatták, és megölették. Némellyek azt mondgyál hogy felakafztották, mások hogy megkövezték , többnyire pedig hogy kerefztre feszítették, hihetőképpen Pünköst havának első napján Claudius Tsáfzár üdéjében (Euseb. H. E. U. III. c. 3i. V, 25. Theo- doret. in Psal. CXVI.).

Házas ember volt, és három leányinak eggyike Efesusban , ketteje pedig Hierapolisban halt meg ( Eus. L. III. c. 3i.). Semmi írást sem hagyott maga után ; ’s azért az ö neve alatt környülhordozott Evangyeliom nem az ö munkája, hanem a’ Gnosti- cusoké, kik azt Fülöp neve alatt költötték, hogy abba fzórtt tévelygéseiknek nagyobb tekintetet fze- rezzenek (Eus. L. III. c. 20.).

2. Kisebbik fzent Jakabat, kiről itt lefz a’ fzó, fzent Máté (X, 3.), Márk (III, 18.), Lukáls(X,

i3.) Alfeus fiának, Márk ismét egy más helyen (XV, 4o.), és János (XIX, 25.) az ö ahnyát Maria Kleofénak, az az Kleofás feleségének , és Urunk An- nya’ nénnyének, vagy rokonának mondgyák. Ebből közönségesen azt következtetik: i-ör hogy Alfeus, és Kleofas eggyet tefz (Braun biblifc^eő ßejrtf. I« $1). i4o. ©. Schnapping. £ie (teil. Schrift IV. $(). 344.

0.) 2-or. Hogy kisebbik fzent Jakob az Urunkkal

atya-