Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

nek , nem is lehet azokat elégséges okkal rhás valakiről a’ Történetírásodban ösmeretlenröl venni. Epiphanius (haer. 5i. §. 6.) azt tartya, hogy Márk eggyik volt az Üdvözítőnknek 72 Tanitványi közül, hanem Eusebius (H. E- L. III. c. 5g) azt tartya, hogy ő Kristus Urunkat fzeméllyében soha sem látta. Eredetére nézve Levi nemzetségéből való Jerusalem! Zsidó, és Barnabás nénnyének fia volt. Az ö annyának Mariának házában tartották a’ Kerefz- tények az ő Isteni fzolgálaltyaikat; Péter is legelőikor ebbe a’ házba ment, mikor az angyaltól tsu- dálatosan kivezettetett a’tömlötzböl, mellybe Herodes Agrippának parantsolattyára zárattatolt. Márkot akkor Jánosnak, vagy Johannannak hitták (Ap. Tsel. XII, 12. Kol. IV, 10. Hieron.Prsefat. in Maré.), melly név a’ Zsidó nyelvnek értelme fzerint ajándékot (Isten ajándékát) tefz (Luk, I, i5—15.). Üdővel mindazonáltal, a’ mint Kereíztény lett, és magát eltökéllette, hogy fzent.Pálnak a’ Pogányok között való predikállásnál fzolgallyon, feltserélte az döbbeni nevét nékünk ösmeretes, a’ Pogányok. kozott pedig közönséges névvel Markkal, hogy emezeket, kiknek a’ Zsidó nevek nem tetfzettek, meg ne bántsa. A’ térítés végett több utakra elfzánta magát, előbb ugyan fzent Pállal es Barnabással Jerusalem hazáiéból Antiochiába ment, onnan őket Cyprusba, Pisidiába, és Pamphiliába követte, innen pedig, elhagyván amazokat, Athálián kerefztül Jerusalembe viífza ment. Mikor a’ megérkezett két Apostol újonnan útra akart menni, és Barnabás ma-