Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

másképp Bonifacius Moguntiai Érsek közönségesen Németekének, Wilibrod Frisiusokénak, Kilián Fran- kusokénak, Columbanus Pictusokénak , Scotusohé- Kak , és Suevusokénak, Patricius Hibernusokénak, Ágoston Barát Angolokénak ’s a’ t. neveztetik.

i5o. §.

u4z Euangyrliom. és Evcingyelisták.

Evrtngyeliomot és Evangyclistát négyféle értelemben lehet venni: i-fzor ezen görög fzavaknak sv jó és ayyelog hírmondó értelme fzerint Evangyeliom jó hírt, üzenetet , Fvangyelista pedig jó hírhozót tefz (Zsolt. LXVII, 12. Isa. XL, 9. XLI, 27. Nahum I, i5.). Mivel pedig sem közönségesen az egéfz vi, lágnak,

megjárta azt, és alkalmatos vagy alkalmatlan raj- talételével a’ Magyaroknak megtérését tsudálatosan előmozdította: ezen kivül több Szerzetes Klastromo- kat és Tspitákat nem tsak a’ Hazánkban hanem még külföldön is, úgymint: Romában, Constant inopol- ban , Jerusalemben , Ravennában építtetett; e’ fölött tíz Püspökséget, és tizeneggyedik Érsekséget fondált, és valamint ezeket, úgy a’ Plébániákat, is gazdagon megjövedelmesífette II-dik Sylvester Pápa nem tsak fzívesen reá állott, hogy Ö, és minden törvényes fejedelem Tifztfoiytatója királyi nevezettel élhessen , hanem még arany koronát is ajándékban küldött, és megengedte, hogy magokat slpostoli Királyoknál nevezhessék, valahányfzor pedig nyilvánvaló pompás menetelt tártnak, vagy Processioképpen késértetnek. Püspökök módgyára kerefztet mint az ^postolságnak jelét magok elolt vitethessenek.

230