Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
227 helyet vagy várait, a’ mellyen az Ö elmenetelek5, vagy halálok5 esetére tifztfotytató Püspököket ollyan hatalommal, a’ millyennel magok is küldve voltak, rendeltek (Litur. I. R. 4i. §. A) al.). Hlyen Püspökségek apostoli Székeknek (Sedes Apostolicae) *), ahoz tartozó egyházi községek keskenyebb vagy tágasabb értelemben apostoli 'Egyházaknak hivattattak, a5 mint tudniillik vagy tsak a5 helybéli p. o. Romai, Antiochiai, Alexandriai, Jerusalemi, Efesusi, Co- rynthusi 5s a5 t. Várasoknak, vagy azokhoz tartozó egéfz környéknek és Megyének, melly a’ lelki dolgokban azonegy Püspököt fejének ösmer, kerefz- tény községét ve(Izük. így válafztotta Péter az Evan- gyeliomnak predikállására Pontust, Galatiát^ Cap- padociát, Bithyniát, és kisebb Asiának egyéb tartományit , Syríát, a5 hol fundálta az Antiochiai Püspökséget, mellyet hét efztendeig viselt, azután Európában Olafz Orfzágot, meílyben a’ Romai Püspökség tőle vefzi eredetét, és ebben a5 efztendeig kormányozta az Anyafzentegyházat; András Sogdianát, Asiai és Európai Scythiát, Epirust, Thraciát, Acháját; János kisebb, Fülöp felsőbb Asiát, Coíchist, és Asiai Scythiának némelly környékit; Bertalan Indiát, Armeniát; Tamás Mediát, Persiat, Caramaniát, Hirkaniat, Raktrianát, Par- thiát Indiát; Máté Judaeát, Syríát, Persiát, ParP a thiEzt íx nevezetet mostani üdoben már tsak a’ Romai Püspökség viseli. Már fzent Jeroniinus is Dumasiu Pápát,-c* az ö Püspökségét Apostolinak nevezte.
