Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

213

Anyafzentegyház több Szenteknek , kik Limbusban voltak, és az ó Testamentomhoz tartoztak, mint p. o. aJ Pátriárkáknak és Prófétáknak, Judit éá Esther alTzonyoknak , hét Macchabaeusoknak , ha- sonló tifzteletet és Ünnepet rendelt. 2-or fzent Jó- séfét, valamint az apró Szenteket, KerefztelÖ fzent Jánost, Joachimot és Annát, Simeont, és Anna Próféta AlTzonyt, ha fzinte Limbusban voltak is, inkább az új, mint az ó Testamentomi Szentek közé fzámlálhatni. 5-or Jóllehet hogy eleintén lehetett félni, hogy Jósefet ne talám Jesus attyának tartsa valaki, mostanában mindazonáltal, midőn aJ Hit már megerősödött, és, hogy mit kell Jesus eredetéről hinni, kiki tudgya, fölöslegesnek tét ízet t az élőbbé- ni óvás. De a’ Romai Ekklesia is többféleképpen megmutatta , hogy fzent Jósefnek nyilvánvaló tifz- teletét ohajtya, mert a’ nevét már 8oo-dík efztendŐ táján aJ Martyrologiumba íratta. IV-dik Sixtus, VlII-dik Innocentius, és IX-dik Kelemen a’ tifz» leletéért 19-dik Martiusra Ünnepet rendelt, melly- nek megüllését XY-dik Gergely 1621-dik efzt. és VIII-dik Orbán egéfz Anyafzentegyház fzerte meg- parantsolta. A’ Szolosmáját is , melly IV-dik Sixtus alatt egyfzerű fzertartással végeztetett, a’ következett Pápák, kivált V-dik Pius űj jobbításokkal helyesebben elintézték, és Xl-dik Kelemen meghagyta , hogy mindenütt második rendbeli duppla rétü fzertartással imádkozzak. Terjedt az ő tifztelete azzal is, hogy némelly Ekklesiákban és Szerzetekben Mariának Jóseffel való eljegyeztetését ünnepelni,