Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

(Naupactus) ami nevezetes hajóíitközet mellyhen Spanyol, Velentzei, és Pápai vitézi kiöl á'ló ke- rePztény sereg a’ Töröknek liajónépet fsak nem egéfzen eltörölte. Mondgyák, hogy a’ Pápa ezt a’ gyŰzedehnet ugyanazon fzempillantáthan, »nedvben történt, isteni jelenésből megtudta, és há- laadatosságbol meg is hagyta volna , hogy a’ Mar- tyrologiumban ezen a’napon a’ cynzedc'lrmröl va*ó Szűz Mariának emlékezete kerüllyön elő XIí 1-dik Gergely pedig, mivel azfm a’ napon fzent Olvasóról nevi zett Atyafiak ízokások fzeirnt Processiót járva imádkoztak, ljihetönek tartván, hogy a’ gyö- zedelem aJ Boldogságos Szűznek esedezésére adatott l573-dik efzt. azt rendelte, hogy ezután a’ melly he'yeken a’ Boldogságos Szűznek olvasó imádsággal való tífzteletére, és segítségül hívására Oltár va"y Kápolna áll, ott a’ fzent Olvasónak Ünnepe nagvobb dupla rétii fzertartással , Misével, és Szolosmával, mellybe új Letzkéket iktattatott , tartassák meg. X-dik Kelemen ezt az Ünnepet minden helyekre és Templomokra, mellyek a’ Spanyol Koronának oltalmi alatt vannak, kiterjéfztette, akár vannak a’ fzent Olvasónak emlékezetére fzentelve, vagy il- lyen Oltárral felállítva akár nintsenek. Xfl dik Tn- nocentius alatt megkérte T-sŐ Lépőid Tsáfzár a' f er- tartás ügyelő Intézetet, hogy ez az új Ünnep egefz Anyafzentégyh áz Pzer te parantsoltassék meg. Jóllehet pedig hogy Xf-dik Kelemen, ki a’ nem sr kára meghálál ezott f» nocenliust kivette, sokáig nem hajlott a’ kérésére, mindazonáltal mivel 1716-dik efzt.

ha202