Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

187

arról már Vlf-dik fzázadban éltt Toledoi Ildefons- nak a’ Boldogságos Szűz Mariának tifztaságárol írtt könyveiben (Bibi. PP. T. XII. p. 56G. Litt. E. F.) olvasni, noha nérnellyek IX-dik fzázadbol való Pas- chasius Radbertusnak tulajdoníttyák azokat. Sót már N. fz. Leo, és N. fz. Gergely Pápák Sacramenta- riomiban is (edit. Thomas, et Menard.) amabban *) ugyan e’ napnak Miséjére, emebben pedig azojj kívül még Malutinumára és Processiójára is párán- tsoltt imádságok foglaltatnak; és már az elobbeni $-ban is említtetett, hogy I-sŐ Sergius Pápa e’ napra Hadrianus Templomából Szűz Mariáéba Processiót parantsolt.

A’ Frantzia és Német Ekklesiában még 813-dik efzt sem volt fzokásban ez az Ünnep; mert ugyanazon efztendöbélí Moguntiai Zsinat elöfzámlálván az Ünnepeket Kis-AíTzony napjáról legkisebbet sem említ; hanem IX-dik fzázadnak vége felé több tanúírások fzerint (ap. Bened. XIV. de festo Nativ. B. V. M. n. 8.) ugyanott, a’Görögöknél pedig már VIII-dik fzázadnak vége felé jelesebb Ünnepek közé tartozott, mivel Damnski fzent Jánosnak írásiban

e*

*) Leo semmi Sacramentariomot sem adott ki maga, hanem más valaki az Ö neve alatt: mindazonáltal ol- Jyan imádságok vannak benne, mellyeket a’ fzent Misénél, és a’ Szentségeknek kifzolgáltatásánál vagy már annak üdeje előtt fzoktak végezni, vagy ö maga öfzveízerkezletett. Hihető azért, hogy valamint ezen Ünnepnek, úgy annak Miséjéhez tartozó imádságok- Bak is ó volt a' fzerzóje.