Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
151 me» (Bernard. Horn. IT. sup. Missus est. Ambros. L. II. in Luc.). Melly alkalmatossággal tsudálatosan nyilatkoztatta ki magát a’ Szent Lélek elöfzör fzent Jánosban, ki már az Annya mellében megtudta, hogy isten annya jött az édes annyáhnz, azért ugrándozott öt ömében ; másodfzor Orzsébetben, ki isteni sugarlasbol megértette nem tsak, bogy mit jelent a’ fiának, kit visel, ugrása, hanem azt is, hogy Maria Isten annya, az angyaltól megköTzöntetef t, és hitt; harmadfzor fziiz Mariában, li az isteni mala Tzt tol viafz gyanánt olvadva eímondá az ö hálaadó Énekét: Ma^afztallya cl lelkem az Urat ’s a’ t. A’ mi az Ünnepnek kezdetét illeti , fzent Fe- rentz Szerzeteseinek Krónikáiból érthetni, hogy ok azt már 1265-dik efzt. (és pedig Grundm. fzer. i5í. I. Karátson előtt egy kevéssel) üllotfék; valamint a’ Görögökről is azt bizonyíttyák néinelly tanúírások, hogy nálok régiebb ez az Ünnep, mint a’ Romai fzertartásuaknál. A’ Napnvugoti Anyafzentegy- házban azt legelofzör VI-dik Orbán Pápa i!58q-dik efzt. pedig bőjtölve megüMeni parantsolta, hogy a* R AÍTzonynak esedezésére nézve íz öntesse meg az Isten a* fzakadást, mellyel akkor az Anyafzentegy- ház meghasonlott *). Mivel pedig VI- dik Orbán előbb *) Kezdődött ez a’ fzakadás Xí-dik Gergely Pápának halála után 1378-dik efzt. ki az Apostoli Széket, melly \-dik Kelemen Pápának üdéjétől fogva Frantzia Or- J'zágnak Avenio Varasában volt, Romába viífzavitte. Nem tetfzett némelly Cardinalisoknak Gergely után válafij-
