Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

143

fzázadban meghalálozván, azt hagyta meg a’ Testa- mentomában, hogy halálának napján a’ Káptalan jeles emlékezetei tegyen fzent Jósefröl, minthogy azt tartya, hogy annak ditsérete a’ Boldogságos Szűzre is háromlik. Gerson János Párisi Érsek és ugyanoda való Universitásnak Oancellariusa, kü- lömben maga is fzent Jósefnek nagy tifztelöje három módot adott elő, mellyen lehessen a’ boldogultt Kanonoknak akarattyál tellyesíteni, és többi kozott ajánlotta a’ Boldogságos Szűznek fzent Jóseífel való el je gyeztetéséröl fzólló Szolosmát, mellyett Ö maga öfzve is alkotott.

Javallottá az Ünnepet előbb a’ Pápának kö- vettye, és azt vagy a’ Carnoti Egyház, vagy talán az egéfz vidék is, mellj’re terjedve volt a’ követsége, elfogadta. Helyben hagyta XYI-dik fzázadban III-dik Pál Pápa is, és a’ fzent Ferentz Szerzeteseinek meg- engedte, hogy mind a’ két nembéliek a’ B. Afz- fzonynak fzületéséröl fzólló Szolosmát az eljegyez- tetésének emlékezetére ollyanképpen alkalmaztatva imádkozzék, hogy a’ Jzületés ízó helyett eljegyeztetek , és Mikor eljegyeztetve volna Jesus Annya Maria fzavakkal kezdő tulajdon Evangyeliomot (Mát. í, 18—21.) mondgyanak, minthogy a’ Gerson Szolosmája valamiképpen elvefzett a’ Papok kezeiből, vagy tsak elvefzettnek tartatott.. Ugyanazon iidŐben élt bizonyos Dóré Péter fzent Domonkos Szerzetének Papja, kinek meghagyta az említett Pápa, hogy új Szolosmát ízerkezttssen öfzve mellyel, mikor elkéfzült, megerősített, XIII-dik Benedek