Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
139 ,, nek nintsenek falai, hanem nagy épületi, es hét ,, roppant Temploma , mellyeknek egyike a’ váras- „ nak közepén két rákon Tan építve, a’ hol állott „ hajdan a’ház, mellyben az angyal Mariát találta.44 Valamint VIT dik és VIIT-dik fzázadban é!o Benedictines Szerzetesek is. úgymint: Adamannus, Areul- p>hns Püspöknek előadása után a’ fzent helyeket leírván *), és Willebald Püspök bizonyíttyák **). Kérdik azért a’ tagadók, hogy miként vihették át az angyalok a’ fzobát,, a’ mikor a’ ház kétség kívül nagy változtatással Templommá lett? — Erre a’ vitatok azt felelik, hogy magok is megengedik mind a’ két háznak Templomra lett változását de úgy, hogy a’ Kerelztények az angyali köfzöntésnek , és az Isten fia megtestesülésének fzobáját különös tifzte- letböl az Ö épségében kápolna gyanánt menha^yták. 4-er De ez a’ két Templom a’ Törököktől, kik leginkább Jon2—Toq9-dik efzt. Chinát kivévén, tsaknem egéfz kisebb ’s nagyobb Asiát katalmok alá *) Altera vero Ecclesia in eo fabricata habetur loco, ubi illa fuerat domus constructa , in qua Gabriel Arch angelus ad R. Mariam ingressus ibidem eadem hora solam est locutus inventam — in seec. 3. Benedictin. P. Ii. p. ál fi* **) Ambulabat in illum locum, ubi Gabriel primum venit ad S. Mariam dicens Ave gratia plena , et reliqua. Ibi est nunc Ecclesia ,* et ille vicus, in quo est, nunc ecclesia, est Nazareth, illam ecclesiam Christiani homines scepe comparabant a Paganis , quando illam volebant destruere —in Act. Sanet. Ord. S. Bened. T. IV, p, 374.
