Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
137 Oper. T. YTT. in Dy p lieh, Mariani n. 8. p. 19.). ÜVémeliyek azért azt mondgyák, hogy a' melly házban Maria fziiletett, és fel nevel tetett, ugyanabban történt az angyali követség és ugyanaz vitetett által. Éhben a’ vélekedésben látfzott lenni a’ Pzertar- tásügvelő intézet is akkor, mikor e’ napi Letzkék- liez n’ fellyebb elő hozott fzavakat adatta; azon kívül fzent Jeronimus, kinek fzavai alább kerülnek elő, Baptista Mantuanus ( ap. Tursell. L. IT. e. S), Leander Albertus ( ap. eund. Turs elI. c. 28. ), ’s a’ t. Némellyek pedig mint Papebroehius (Besn. ad P. Sebast. a S. Paulo ad art. 2Ő. n. u6. p. Ó22.), sőt közönségesebben azt tarfyák , hogy a’ ház Jósefé volt, mivel több írók fzerint ( loan. Chrvs. Horn* TV. in Malt. Bernard. Hóm. TI. sup. Missus est. Th omas P. TH. q. 29. art. 3. ad tért.) fzokásban volt a’ Zsidóknál, hogy a* férjfiak nem tsak a’ há- vassági öfzvekelés után a’ feleségeket, hanem az előtt is az eljegveztetett leányokat házokba vitték, a’ hol egy elhiilönözött fzobában laktak, millyen fzoba tsak nem minden főképp módosabb háznál az afz- fzonyi nemnek fzámára fzokott lenni; valamint Sálának, Baehelnek, Piának is külön sátori voltak az Abrahámétol, Tsáakétol, és Jákobétól. Salamon pedig a’ feleségének Egyiptomi király leányának külön há- 7at építtetett (fáimét Dissert, de prise, aedib. Hebr.). Jnnét magafztaltaMariát a’ magánosságtol fzent Ambrus ( in Luc. c. T. col. s84. oper. T. T.): „ O egye- „ dűl belső kamarában, lit semmi férjfi sem lát— „ halott, és kit az angyal magán talált minden tanú „ nél-
