Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

11

6. Mikor Mária az Ő hazájába viíFzatért, József az öfzvekeléshez kéfzülgetett; azonban látván Máriának nehézkességét megilletödött. Nem tudta Ö még akkor, hogy minő utat válafztott az isteni Gondviselés az emberi nemzetnek váltságára ; azért Máriát ollyan vétekről gyanúba vette, a’ mellyre a’ Törvény halálbüntetést fzabott (í. Moy. XXI, g. V. Moy. XXII , i5 — 24.), és ha helyt adott volna az első buzgásnak, és j)anafzt tett volna, ez nehezen kerülte volna el a’ halált; hanem jó fzívéböl megelégedett azzal, hogy bírói végzés nélkül jegj^e- séröl lemond, váláslevelet ád néki, és rofz hírbe nem keveri. Azonban álomban megjelenik az Isten Angyala, és meginti, hogyne féllyen elvenni Máriát, mert a’ mi benne fogantatott; Szent Gélektől van, fiat ízül, Jesus lefz a’ neve , és ö vállya meg a’ népét a’ bűneitől. Ezt megértvén Jó’sef, azonnal másképpen gondolkodott. Nagyon is boldog* nak tartotta magát, hogy az Isten a’ Messiási intézetnek felállításában neki is annyi réfzt enged, hogy az Isten annyának gondviselője és hitvese, az Isten fiának pedig test fzerínt nevelő ’s tápláló attya lehet. Öfzvekelt a’ jegyesével, és a’ házába vitte *).

7. Nem

*) Az Isten irgalmasságának plánumába volt ízove, hogy a’ Fid Isten az emberi nemzetnek váltságáért emberi testbe öltözzön , és a' ki öröktől fogva az Atya Istentől anya nélkül nékünk megfoghatatlan módon ízületeit, és valóságos igaz Isten, az üdóben anyától Adám leányától atya nélkül Szent Léleknek erejéből fo- gantasson , fzülessen , és valóságos ember legyen ; így

óíz-