Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

ID

niillik Hebron városa kiváltképpen való emlékezetre méltó volt; mert ott jelent meg nnnyifzor az Jsten Abrakomnak a’ Zsidó nemzet torzsok, és minden liivök5 attyának; Abrahám is ott temettetett el Sára feleségével eggyütt (I. Moy. XIII, 18. XXIII, 19. XXV, 9, to.); Dávid is ott kenettetett Királynak, es Jerusalemnek megvétele előtt hét efztendeig lakott (II. Kir. II, III). Ennyire m égd itsöí lett helyen kétfzerte örvendetesek /ehettek Máriának órái.

5, Máriának elmenetele után Orzsébet fiat fziilt. Örültek azon minden rokoni és fzomfzédi. Mikor pedig a* gyermeket környülmetélték, és az altyárol Zakariásnak híni akarták , Örzsébet nem engedte, hanem Jánosnak hítta. Furtsának tétfzett ez főképp, hogy az Ő nemzetségekben senkit sem hittak így, ’s azért intettek Zakariásnak , hogy minek akarja nevezni. A’ Pap jegyzötábiát kér magának, és azt írja reá, hogy János lefz a’ neve; azonnal megoldatott a’ nyelve , és prófétalélekkel magafztalta az Istent amaz ösméretes ditséreténekben: Áldott az Úr Isméinek Istene ; mert meglátogatta, és megváltotta az Ö népét }s á.t. (Luk. I, 68 —79.)» hogyr a’ Próféták jövendölése fzerínt feltámafztotta Dávid házából a’ Messiást a’ világnak meg világosi tására , és megváltására. A’ gyermek ezután egy üdéig az Altya házánál nevekedett és erősödött, mikor pedig sqrdölui kezdett, az Isten leikétől pufztába (hihetőképpen a’ Jerikóiba) vezettetett, ott lakott , és magát a’ sanyarú élethez fzoktatta, mellyben az akkori Zsidók nagy tökéüelességet helyheztettek.

6. Mi-