Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

m

földet), Abraham (sok nemzetek attyát), Isaák (nevetséget) , Jákob (sarkfogót), Malchisedech (igazság királlyal) ’s a’ t. Jesus is bötü fzerént Üdvözítőt vagy Szabaditól tefz (Mát. I, 21.). Ez a’ név az O Testamentomban közönséges név volt, azért a’ fzent írásban több Jesusok kerülnek elő: így a’Nave vagy Nun fia, ki Moyses halála után az Izsrael fiai között fő hatalommal igazgatta a’ polgári kormányt, Jo- suenak vagy Jesusnak hivattatott (II. Moy. XXXIII, ii. V. Moy. XXXII, 44. XXXIY, 9. ’s a’ t.). Annak hivattatott a’ Josedech fia is, ki egy volt a* Babiloni fogságból megérkezett Zsidóknak főbbikei közül, és a’ Templom építését igazgatta (I. Ezdr. III, 2, 8. Y, 2. Sirák XLIX, 4. Agg. I, 1.), valamint a’ Sirák fia is, ki olly fzép intésekkel és tanátsokkal tellyes könyvet írt, melly az O Testa- mentomi fzent írásnak könyvei közé fzámláltatik (Sirák Élőbe. L, l.). Ezeken kiviil az Egyiptomi Jósefet világ Szabadítójáriak (I. Moy. XLI, 45.), valamint Othonielt és Aodot is fzabadítóknak nevezi a’ fzent írás (Bir. III, 9, i5.). De még sem viselte senki e’ nevet úgy, hogy valójában az lett volna, a’ mit jelent azon kívül, kit Maria Szent Lélektöl fogant, és a’ világra ízűit; mert a’ többi fzabadítók tsak egy nemzetet fzabadítottak meg egy világi ’s múlandó tsapástol, a’ bűnnek gyökerét pedig el nem vették , Szűz Mariában pedig azért öltözött emberi testbe az Isten fia, hogy fcláldozta- tásával a’ bűntől és kárhozattol fzabadíttsa meg az egéfz világot (Ján. I, 29. I Jáij. II, 2.): azért már

az