Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b
69 keppen akkor történt, mikor a’megtestesültt Ige, az örök Atyának örök fia, Jesus Kristus fzentséges Szűz Mariától e’ világra fzületett, a’ mit az örvendetes Karátson napján 25-dik Decemberben fzok- tunk iilleni, hanem hogy ezen igen kívánatos eljövetelnek, a’ mi Urunk fzületésének illendőbb megül- léséhez annál dífzesebben elkéfzülhessünk, és az Ö megtestesülésének gyümöltsiben is bővebben réfze- ülni méltók lehessünk, azt akarja az Anyafzent- egyház, hogy már előleg egy darab üdö alatt megtérjünk, a’ penitentziának méltó gyiimöltsit teremjük , magunkat gyakortább való imádságban, böj- solésben, kiilömbféle jóságos tselekedetekben g^a- korollyuk, és új erköltsökbe öltözzünk. Es ez a’ Karátson előző üdodarab is, mivel az Urunk eljövetelére mutat, Adventnak neveztetik. Némellyek azt tartyák, hogy e’ végre már fzent Péter három hetet rendelt volna (Durandus saec. i3. Ration, div. offic. lib. VI, c. 2.). A’ bizonyos, hogy V-dik fzázadban fzokásban volt, mivel hogy fzent Maximus Turini, és Caesarius Arelati Püspökök az Ö Homiliáikban, vagy barátságos Lelkipáfz- tori befzédgyeikben arról említéseket tefznek. Szent Jeronimus üdéjében öt hétig tartott, valamint fzent Ambrus fzertartásait követő Egyházakban még most is annyi üdéig tart. A’ Görögök régtől fogva fzent Márton napján kezdik. A’ Napnyugoti Anyafzent- egyházban Nagy fzent Gergely Pápának rendeléséből Advent annyi üdéig tart, a’ mennyi iidŐ van Karátson előző négy Vasárnap között (Durandus üerénG
