Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

247

a* Oltári Szentségnek tifzteletére és imádására fzántt nap volt XIII-dik fzázad előtt a’ Zöld Tsütörtök mint annak rendeltetése’ napja: de mivel akkor az Anyafzentegyház más fzer tartások kai is, kivált az Urunk kinfzenvedésének és halálának emlékezetével foglalatoskodik, az utolsó vatsorát is, mellyen Jesus az Oltári Szentséget rendelte, fzomorú butsúztató vendégség gyanánt tekinti, Js azért gyáfzba ölto* zik;

lum putat terram significari, per hanc vero Christi carnem, quam ait a nemine manducari, nisi prius adoraverit ita quidem, ut non solum non peccemus adorando , sed peccemus non adorando. Ex Griecis Cyrillus Hieros. Catech. 3. monet sumpturum Eucharistiam , ut pronus, et adorationis in modum accedat. Theodorus in Dialogo 2-do, quem inconfusus % inscripsit, de Eucharistia verba faciens ait: Symbola mystica intelliguntur ea esse , quae facta sunt , et creduntur, et cvdorantur. Sed nemo hoc thema Chry- sostomo disertius explicavit, nam ut omittam , quso variis in locis in hanc rem protulit, ;n I. ad Corinth, ita disserit; Hoc corpus in praesepi reveriti sunt Magi , et viri barbari longo itinere confecto cum timore plurimo adorarunt. Jmitemur ergo barbaros nos coelorum cives. Illi, cum prae sepe tantum , et tugurium , nec eorum quidquam, quae tu intueris * viderent, summa cum reverentia accesserunt. Tu vero id non in p ree sepi, sed in altari , non mulierem , quas in ulnis teneat, sed Sacerdotem praesentem , et Spiritum, perabunde super proposito diffusum Sacrificio vides. Hogy a’ külöm féle Görög felekezeteknelc Liturgiái az Oltári iSzeutségnek imádását megegygyezóleg parautsollyák, annak több példáit ugyanott {b) alatt olvashatni.

♦