Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

238

köstöt, és mint olljant meg is üllőitek (Ap. Tseí. XX, 16.). Világosan bizonyíttyák ezt Justinus (quaest. et resp. ad orthod. queest. ii5.), Irenaeus (de idolo, c. i5.), Epiphanius (haer. Árián. 75.). Üdéivel valamint a’ Husvétot, úgy a’ Pünkostöt is jeles Vigiliával, és Octávával kezdték fzentelni. Valamint a5 Husvétnak , úgy a’ Pünköstnek Vigiliáját a’ fzent írásnak olvasásában, imádságban, kereíztvíz fzentelésében a’ Katechumenusoknak megkerefztelé- sében *) töltötték; ’s azért még most is Valamint a’ Husvét, úgy a,’ Pünköst Ünnepén is a’jeles Isteni- fzolgálat előtt nem hintik meg fzenteltt vízzel a’ népet; mert hajdan az éjjeli Istenifzolgálalkor, melly már az Ünnephez tartozott!, meghintetett. A’ nyol- tzad alatt pedig fzint’úgy mint Husvétkor a’ fzent Misének Hanc igitur imádságában az újonnan meg- kerefztelttekröl való említés tetetik, és az Áldozat érettek különösen bemutattatik; az egyházi Szolos- mának Matutinuma is tsak egy Nocturnumbol áll, noha most a’ Pünköst Vigíliáján, kivévén talán a’ Székes Templomokat, még tsak kerefztvizet sem fzen- telnek. Ezt a’ nyoltzadot ezenkivül a’ régi hívek fzint’úgy mint a’ Husvétét még különös ajtatos gyakorlásokkal , és Istenifzolgálatokkal is megfzentelték;

de

*) Eusebius fzerént Constantinus Tsáfzár is Pünköst Vigíliáján vette fel a’ Kerefztséget. A’ mi pedig a’ Ka- techuinenusoknak megvizsgáltatását (Scrutinia) illeti, hihetőképpen legelófzor Pünköst előtt hét nappal, azután következendő Tsiitörtökön, végtire az Ünnep Vigíliáján tartatott (Tompa P. II. p. 39.).