Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

214

tft (Cod. Theod. lib. IX. lit. 38. Chrys. Horn. 5o. in Gen. T. II.).

8-fzor A’ rabfzolgák tulajdonosai is azoknak érdemei fzerént Szabadságot fzoktak adni, és ez iránt kötelező leveleiket a’ nyilvánvaló könyvekbe írathatták; holott minden egyéb Törvényfzéktartások, és írások Jdusvét körül tizenöt nap alatt megvoltak tiltva (Cod. Just, lib, II. tit. 12. de fer.),

g-Szer Azt hitték a’ régiek, hogy ezen Ünnepet éppen nem üllhetik tökélletesen , hanem ha a* Szegényeket táplállyák, a’ Szükölködőket segítik, az íigyefogyottakat gyámolíttyák ; azért a’Szent Atyák Homiliáiban jeles példáit olvasni az irgalmasságnak, mellyel e* napot Szentelték , főképp Constantinus TsáSzárrol (Eus, in vit. Const, lib, IV, c. 22.).

10-Szer flusvéttol fogva Pünköstig nem böjtöltek, sem térdelve nem imádkoztak, „Vasárnapi böjtöt, és ,, térdelve vpló imádságot foganatlannak tartjuk. „ Ugyan ezen Szabadság a’ Husvét és Pünköst között ,, való napoknak is tulajdon“; úgymond Tertullianus (decor, mil, c. 3. Epipb, in expos, fid. n, 22, Angus. Ser, 10. T. X. p, 811. Cone., Nie. e. 20. Carth. IV, cap. 82.). Fejér Vasárnap után hótköz napokon is öfzvegyültek az IsteniSzolgálatra, meilynél leginkább az Apostolok tselekedeti olvastattak, hogy a7 hívek Jesus tanítása, igéreti, és feltámadása iránt való hitben erösödgyenek (Chrys. Horn. 36. T. V. p. g4g.). ideg most is az Anyafzenfcegyház az ö imádságit Al- Jeíujával; és Husvétra mutató egyéb örvendetes kifejezésekkel végezteti ^Tartsdöíz. I, B. J.l6.1ap). Úgy

nem