Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

74

hitére a’ fzent írások értelme, és az Anyafzentegy- háznak ős tanítása fzerént legigazabban vezetik.

5. Fellyebb az 5-dik $-ban előhozott Justinus fzavaibol kitetfzik, hogy az Any afzen tégy háznak első fzázadiban a’ Liturgiával, azaz a’ közönséges nyilvánvaló Istenifzolgálattal mindenkor a’ fzent írásnak olvasása , és annak magyarázása, vagy a’ Predi- kátzió is öfzve volt kaptsolva; azért senki sem lehetett akkor a’ fzent Miseáldozalon jelen a’ nélkül, hogy Predikátziót nem hallott volna- ’s még IX-dik fzázadban is a’ Romai Rend (Ordo Romanus) azt parantsollya, hogy mikor a’ Püspök az Evangyelio- mos könyvet megtsókolta, egy Pap vagy az Archi- Diakonus által a* predikállásra vezettessék. Ezen rendfzabásnak helyessége nyilvánvaló; mert legjobb alkalmatosságul fzolgáit kínekkinek a’ legnyomosabb igazságokra legkönnyebb úton oktattalni. Mi- nekutánna pedig nyilvántalan és magános vagy kis Miséket mondani fzokottabb dolog lett volna, és a’ nép azoknak hallgatásával a’ Plébániai Istenifzolgá- lat ügyelő kötelességét betellyesítettnek kezdette volna tartani, nem tiltattak el ugyan egyátallyában a’ kis Misék, hanem még is meghagyatott (Dist. I. de Consee.Can. 52.), hogy nyilván, és ollyan következéssel ne olvastassanak , hogy a’ nép azok által a’ Plébániai Istenifzolgálattol, mellynek Tanítással öizvekaptsolttnak kell lennie, elvonattassék. — Ebből következik , hogy valahánvfzor a’ nép Vasár és Ünnepnapokon az Anyafzentegyház parantsolattyábol fzent Misén megjelenni köteles: mind annyifzor tartóz-