Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

Azonban akár a’ Tárasban a' Püspök, akár pedig a.’ falukon az alrcndü Papok tartották a’ közönséges nyilvánvaló Istenifzolgálatot vagy Liturgiát , mindenkor azt sürgették, sőt fzorosan paran- tsolták is a’ Püspökök, és az egyházi Gyülekezetek , úgymint az llliberisi 5o5-dik efztendő táján, Gangresi 025-dik efztendoben, Sardicai 347-ben, IT-dik Carthdgói 3g8-dikban, Trullai és Con- stantinopoli 688-dikban , Ravennai i3li-dikben, és más többek , hogy a’ hivek a’ közönséges nyilvánvaló Istenifzolgálatra az Ő Plébániatemplomokba mennyének; és fzinte egyházi átok (anathema) vagy fzámkivetés (excommunicatio) alá is vetették, a’ kik az Ö Plébániai Miséjeket megvetik, és azokon megjelenni nem akarnak. Sőt a’ Nantesi Gyülekezet 656-dik efztendoben még azt is akarta , hogy a’ Papok Vasár és Ünnepnapokon, minekelötte el- kezdgyék a’ Misét, a’ jelenvalókat megkérdezzék, ha nints-é a’ Templomban valami vidéki jelen , a* ki más Plébániához tartozván ott végzett Istenifzol- gálatnak megvetésével és elmulatásával itt akarna Misét halgatni: és ha illyen valaki találkoznék, a- zonnal parantsollyák ki, és az Ő Plébániatemplomába igazíttsák. XXII-dik János Pápa i323- dik efztendoben azt parantsolta, hogy a’ Szerzetesek Templominak tsak egy harangja legyen , hogy annál inkább elmellőztessék minden ok, és alkalma-, tossag, melly a’ Plébániai Istenifzolgálatot megki- sebbithetne. iV-dik Sixtus Pápa is világosan mondgya, hogy a’ hivek kötelesek az Ő Plebániatem-