Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

ni, hogy a7 kik a7mennyben az ö fzolgálattyára fzün* télén kéfzen állanak, azok által az életünk bátorsúgo- san védelmezíessék. A7 mi Urunk Jesus ’s a’ t. *).

A7 mint ezek az udvarban elvégződnek, megindul a’ temetés, előre vitetik a7 halottas kerefzt, utánna megy az oskolabéli iíiuság, a’ hol ez van, ezután a’ nép, ismét azután a’ Szerzetesek , és a’ világi Papok az Ö rangjok fzerént. A7 Pap pedig, ki a7 gyáfz Processiot vezeti, az o ministrálóival egy- gyütt éppen a7 holtt test előtt megy, mellyel annak _______________.___ ro*) Ezen imádságok után a’ köznép az ö attyafiaitol, és (ismerőseitől bútsúztató befzédet fzokolt az éneklő Mesterrel énekeltetni. Az előbb előhozott jegyzékben eui- líltetett, hogy fzokásban volt a’ Romaiaknál halottsirató aizfzonyokat (praefica) bérbe fogadni, kik a’ Temetés alatt a’ holttnak ditséretit énekellyék, és fölötte sírjanak, rimánkodgyanak. Illetlennek tctfzik, liogy a’ Kerefztények is a’ Pogányoknak ezen fzokása fzerént a’boltiakat pénzen veit ditséretekkcl magafztaltattyák, saját aj tatosságokat pedig, lés a’ múlandóságról való tsendes elmélkedéseiket, mellyekkel a’ Temetéseken foglalatoskodni kell, hofzfzas ízetlen, és unalmas bú- tsúztatásokkal, aízfzonyok siránkozásival, és rikojtá— sival felzavartattyák. Terméfzetes ugyan a’ kedvesink halálán bánkódni, nem is tillya a’ keirfztény Religio a’ mértékletes bánatot: de ezt az Isteni végzéseknek meggondolásával, mellyek mindent böllsen , és a’ mi javunkra intéznek, azután a’ boldog leitámadásnak é- des reménységével, valamint egyéb képzetekkel is, mellyeket a’ kerefztény Religio bennünk fzíil , nem tudni mérsékelni, egy Kerefztényhez nem illik. Tartsd ezekkel öfzve ízent Pál Apostolnak, I. Tessal. IV, 42 ' egéfz 17. foglaltt fzavait is.