Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
654 kéhez alkalmaztatták, és kerefztény gyakorlásaikkal megfzen telték. IIog}r ők II. III. lY-dik fzázadban fzintúgy mint a’ Pogányok a’ holtt testeket előbb megmosták, azután értékek fzerént tifztább ’s drágább, sót arannyal tűzött ruhákba lepedőkbe takarták, látóhelyre terjefztették, drágán kéfzültt ékes koporsóba zárták , mértékletes sírással gyáfzolták , Papok imád- ságival, és a’ nép Zsoítározásaival , fzövélnekekkel, es égő gyertyákkal , tomjénezéssel, és gyáfz ruhában, Kristus kereíztét a’ holtt test előtt vitetve Tzint erembe késérték, és dífzesen eltakarították, azon kívül pedig a’ megholtakért az Istennek áldozatokat mutattak be, ezeket is régi hiteles egyházi írók bizonyítási után (Predikátzioinak 970— 976. lap.) boltsen elöadgya Pázmány Péter. A’ fzer- tartások azért, mellekkel a’ holttakot most temetni fzoktuk, minden bizonnyal nem újabbak mint sem az Anyaí'zentegyház zsengéje. Az Any afzen tégy ház Ősi fzokásának lelke íze- rént a’ temetéseknek következendő renddel kellene • V£ÍTgyertyákkal, és, ha a'halott jelesebb Nemzetségből való, annak nemzeti paisával is felékesÍLik, fzenteltt vízzel meghintik, megfüstölik, nem mintha abban a’ vélekedésben volnának, hogy a’ hoillak addig nem boldogulnak , míg illendőképpen el nem temettetnek , hanem hogy újjítsák meg magokban, és megtiíztel- lyck a mcgholtt kedveseiknek emlékezetét , és e’ fzo- morú pompával is magokat érettek való imádkozásra hathatósabban öfztönöztessók.
