Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

hintsenek fzent kenéssel öfzvekaptsolva, mint az ép- jen éréntettek, p. o. a’ Tzmtcremnek, egyházi Öltözeteknek, Corporaleknek, Oltári Szentségtartó e- dényeknek, fzékrénynek , képeknek, fefziileteknék, és a’ Templomoknak közönséges vagy is kenés nélkül való fzentelését, noha a’ Püspöki tifzthez tartoznak, az alrendéi Papokra is p. o. Fel és Al-Espe- res lekre bízhattyák.

Minden áldásnak és fzentelésnek mivolti fzer- tartásai egyálallyában ezek, hogy alkalmatos egy imádsággal a’ fzentelo Pap az Istentől az embereknek valami jót kér ; a’ mégáldandóra, vagy ízen tel en- döre kerefztel vet, mert tsak Kristus Kerefztétöí van minden á'dás ; azt fzenteltt vízzel meghinti, mert tsak azok az Isten áldására méltók, a’ kik vagy ke- refztségi ártatlanságban vannak, vagy a5 bűneiket penitentziakönnyekkel lemosták; megfiistöli, mert a’ mi imádságunknak isteni fzeretettel egei fzívböl kell erednie. A’ kenés pedig, méllyn ek ncwelly ízen teleseknél helye van, az isteni kegyelemnek, mellyre igazíttatik minden áldás és fzentelés, hat- hatóságát példázza. Némellyeknél p. o. a’ só, víz, claj , arany, tömjén és mirrha fzentelesnél fzokás Exorcismusokat, vagy ördögeskiidteteseket is mondani , mellyekrol a’ következendő §-ban bővebb fzó lefz.

A’ mi az áldásoknak, fzenteléseknek foganat- tyát illeti, senki segondollya, mintha a’ megáldott vagy meg fzenteltt dolgokba bizonyos titkos erei önlelnék, melly az embernek vagy oktalan állatnak

egéfz-