Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

,, 1445. efzt. az illenféle neveket: hegy elemanya, 5, irgalmasságnak annyd, vigafztaló, segítő Ma- 5, ria ’s a’ t. sem helyeslette ; mert az egyiigyüel- „ kel elhitethetik, hogy az illyen képben van vala- ,, mi, a’ mitől az ember magának bizonyos hülö- 1, nős foganatot ígérhet. Megtiltotta a’ képek elolt ,, gyertyákat, és lámpásokat is gyújtani, füstölni, „ hogy ne talám az illyen megkülümböztetés, mel • „ lyet az ember az Oltári Szentség előtt tefz, né- ,, melly tudatlanoknak képimádásra alkulmatossá- „ got ad gyón.«

A’ mik eddig a’ fzent képeknek és ereklyéknek tifzteletéröl mondattak, azokból kitetfzik: í-ör hogy az a’ Kerefzténységnek kezdetével, és a’ Szenteknek halálával kezdődött. 2-or Valamint a’ képeknek ? úgy az ereklyéknek, ha fzinte tsudálatosak is, tifz- teléte közvetetlenül a’ Szentekre, azok állal pedig az Istenre háromlik. 5-ör Leghelyesebben tifztel- lyíik a’Szenteket, azoknak képeit, ereklyéit, mikor hozzájok hasonlók lenni, és példáikat követni igyek- fzünk. 4-er A’ képek és az ereklyék tifzteletében valamint az illetlenségtől, úgy a’ fzerfeletlvalóság- tol is, melly a’ babonasággal határos, és az Isten tifz- teletével megyiem fér, ójni kell magát egy Kerefz- ténynek. Ha valami különös tifzteletet akar egy valaki a’ tsudálatos képek iránt mutatni, hogyan ’s miként tegye ezt, az Isten és a’ Szentek között való viszonyoknak érteménnyeiböl, az illendőségnek tor- vénuyeiböl a’közönségesen gyakorlott, de egyfzer’sraind

500