Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

53Í3

fzíneket: és vele élni kell Pünköst napján, mellve* a' Szent Lélek tüzes nyelvekben fzállott az Apostolokra , és a izent Mártírok napján, kik az 6 véreket a’ Kerefztény Hitért kiontották. A’ zöld fzín, melly a fejer és vörös között középső, jelenti a’ mennyei boldogság iránt való reménységünket: az Anj'afzentegyház rendeléséből élünk vele Pünköst o^ clavája vagy nyoltzad napja után egéfz Adventig, lia tsak a’ napra valamelly ünnep nem esik , melly más fzínt kivan. A’ kék vagy viola fzín a’ peniten- tziának és a’ fzomorúságnak a'* jele: azért az Anya- fzentegyház Advent, Kántor, Nagy Bojt, és Vigi-? lia vagy böjtelo napokra parantsollya. A’ fekete a’ halottakon, és Purgaloriumbéli lelkeken való bána^ tunkat és fzomorúságunkat magyarázza ; azért az A-* nyafzentegyház tsak halottas Miséknél, és tzeremo- niaknál válafztya, megmeg Nagy Pénteken is, midőn az Urunknak keserves kinfzenvedését, és halálát gyáfzollya. A’ Görögöknél jobbára tsak fejér, és vörös fzín van divatban.

65.

Jfz eg'ö gyertyák est lámpások az lstenifzolgálatnál,

Az égő gyertyák és lámpások eleinte, vagy is az üldözések alatt fziikségböl és kénytelenségböl ha- fzonoltattak, mivel akkor az Istenifzolgálatra többnyire éjtzakának üdéjén vagy tzinteremekbe , vagy nyilvántalan házakba jöttek öfzve a’ kerefztény hívek : (Je nem sokará, pedig már az el$ö fzázadokban