Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

532

5. A’ kefztyunek felhúzásakor könyörög, hogy az Isten az ö kezeit új embernek tifztaságával kör- nyülvonnya, hogy valamint Jákob, gödölyebőrrel bevonva lévén a’ kezei, és az Attyának kedves eledellel fzolgálván, atyai áldást nyert: úgy Ö (a’Püspök) is a’ kezeivel az Istennek kedves áldozatot bemutatván , tőle kegyelemáldást érdemellyen * *).

6. Birretum helyett a’ Püspök Püspöki süveggel él, mellyet midőn aJ fejére tefzik, kéri az Istent, hogy az üdvösség sisakját tegye a fejére, hogy az alatt a’ régi ellenségnek, és minden ellenkezőinek intselkedésit botlás nélkül kikerülhesse **).

7stema) visel, melly bal válláról a5 tes? énkezefztíillóg , és a’ jobb hónala alatt öfzve van kötve. Hajdan lenből és gyapjúból volt fzove. A’ Subdiakonusok eleiu- tén tsak Albával, lidövel Manipulussal is éltek, későbben fzabad volt Tnmeába öltözniek, melly most már a’ Dalmaticához hasonló. Böjtben a’ Subdiako- nusok is Casulát, vefznek magokra, kivévén a’ Gaudete és Lcetare az az Advent 3-dik és Bojt 4-dik Vasárnapot, mellyeken a’ Diakónus és Subdiakonus az 6 közönséges öröm ruháikban fzolgálnak.

*) Hogy a’ Püspökök az ci jeles foglalatosságaiknál kefz- tyükkel (Chirolheca, Manica-) élnek, az igen régi fzo- kás. Már Vll-dik fzázadban 690-dik efzt. midőn egy Cantuariai Érsek fzenteltetnek, keíztyűk nyixj- tattak néki. Kefztyüket tifztaságbol, és tifzteletböl hajdan az alrendéi Papok in viseltek.

Némelly Püspökök nevezetesen a’ Romai tsak nem a* Kerefzténység zsengéjétől fogva fejékességgel (Infula, Cidans,Tiara,Euphia, Phrigium)élnek,hanem a’Püspöki