Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
i. Különös harisnyát, és tzipellöt vonat a’ libáira , és azalatt arra kéri az Istent, hogy az ő izái- hyainak árnyéka alatt oltalmazza meg, a5 békesség Evatigyeliornának hirdetésére elkéfzíttse, és gyorsakká tegye a hibáit *). ti. Mikor a’ vörös Cappát vagy az említett kar palástot, a’ mellyre egy bo lej takaró alkalmaztatva van, leveti, könyörög, hogy ötét az Isten a’ légi erkÖltstelen emberből vetkeztesse ki, és új emberré öltöz terse, ki az Isten fzer ént igazságban, és igazság Jzent ség ében teremtetett. 5. Az Albának és övnek felvétele után, mikor a’ Melykor ejztet nyakába tefzi, könyörög az Ur Jesus Kristushoz} hogy Ötét al fzent Kérefzt/iek jelével minden ellenségnek intselkedéso. ellen , védelmezze, és benne az ő fzenvedésének, valamint a7 ízent Mártírok győzedelmének is emlékezetét Szüntelen fenntartsa **). ______________________ 4. *) Különös hai'isnyát ( compages, pedales , caligae ), és tzipellöt, vagy is inkák!) sólyát (sandalia)IX-dik tzá- zad elÖLt tsak *’ Pápák, vagy a7 kiknek ezek megengedték , vonattak a’ lábaikra. Azután nem tsak a* Püspökök, hanem az alrendü Papok, Diakónusok is velek éltek; mert illetlennek tartották az Isten Oitárá- núl közönséges láböltözettel járni, és fzolgalni. (Idővel az alrendü Papok ezen fzokástol eladottak, a’ Pápák pedig, és a’ Püspökök sólya helyett ékesen hímezett tzipelloket tsináltattak magoknak. **) A’ melykerefzt tsak XJV-dik fzázadtol fogva lelt a" Püspököknek tulajdon ékessége; mert az előtt még a’ világi emberek is Kristus kerefzte iránt való /űzte-