Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
519 deléséböl üvegből, a’ mostani törvény fzerént pedi« aranyból, ezüstből , vagy arannyal befuttatott rézből, és a’ Püspöktől megfzentelttnek kell lennie. Az elolt kisebb patenákon kívül nagyabbakkal vagy fzolgdlatbéliekkel (patenas ministeriales) is éltek az Ur testének a’ hívek között való kifzolgáltatására > vagy pedig a’ Templomnak ékesítésére, mellyek közül némelíyek drága kövekkel ragyogtak , és 20 , 00 fontot is nyomtak. Con tantinus Tsáfzár Sylvester Pápa által a’ Romai Templomnak húfz fontos ezüst patenát, Két SZÜSl poharat tíz tíz fontyaval, es egy két fontos arany keljdiet ajándékozott (Szent-Illőn* 222. lap.). Azolta pedig hogy a’ hívek mégfzün^k a’P&ppal e gygyütt azúr afztalához menni,elhagyattak, Szokásban volt régenten az is, hogy a’ Diakónus a’ Communió előtt a’ népnek patenát mutatott, és azzal a’ Communiónak közelgetését jelentette. A’ Subdiakonusnak pedig még most is tifztében áll a’ patenát Offertorio mtol fogva Pater nosterig velumba takarva tartani, Pater noster végén pedig a’ miséző Papnak kezébe adni. 5. A’ kehely és tálatska alá Corporale., vagy tifzta gyolts kendő téríttetik, hogy a’ Pap a’ Kri- stus testét rátehesse; és az Oltár abrofzaival egy- gvvitt példázza azt a’ gyóltsot, a’ mellybe Kristus testét takarta az Arimatiai Jósef és Nikodemus (Ján. XIX, 58—4o.), azért Eusebius, I. Sylvester, és I. Sixtus Pápáknak rendeléséből nem selyemből vagy bársonyból, hanem fejér gyoltsbol kell lenniek. Hajdan a’ Corporale oily holzfzú és fzéles abrofz volt, hogy
