Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

512

stennek az o áldozattyát (I. Möy« VIII, 20. XII, XIII, i8. ’s a’ t.). Üddvel az Isten magának Moy pes által a’ f'.ent Sátorhoz saját tetfzése fzerént va - Oltárt parantsolt, és tsak azon engedte meg , áldozatoknak bemutatását (II. Moy. XX, ai—2G. XXYII, 1—8. XXXYIII, 1—7.). Tsináltatott magának még jó illatú füstre való kisebb, de ékesebb egy arany Oltárt is (II, Moy. XXX, 1—10.).

A’ Kerefztények sem lehettek el Oltár nélkül, mikor a’ fzent Miseáldozalot végezni akarták : hanem azon mostoha tidŐkben , mikor még semmi Tempio- mok sem volt, és az üldözések kegyetlensége miatt Tzinteremekbe jártak az Istenifzolgálatra, közönséges afztalókkal éltek Oltár gyanánt (Tartsd öfzvc I. Kor* X, 21. Zsid. XIII, 10—15. August, ep. 5o. ad Bonif. 69. ad Paulin. Tértül. Orat. c. lé. Őrig. Hóm. 10. in Num.), mellyeket a' fzent Mártíroknak sírjai fölébe íielyheztettek, hogy az Ő tetteiket, és Kristusért fzenvedett kínnyaikat ePzekbe juttatván, magok is az ő példáiknak követésére bátoríttassanak, fzent érzeményekkel, irántok való tifztelettel, fze- retettel megtellyenek, az ő esedezéseikkeí és pártfogásaikkal áz Istentől magoknak kegyelmet nyerjenek, és meg bizonyíttsák , hogy velek egygyesség- Len vannak. Efzekbe juthattak fzent János titkos Jelenésének e’ fzaVai is : Láttam az Oltár alatt a- zoknak lilikeket , a kik megölettek az Isten igéjéért (V, g.). Üdővel mikor már kőfal Templomokat építtettek magoknak, az Oltárokat is köböl, Iából, aranyból, ezüstből, vagy más értzekböl kéfzí-