Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

36

maradt *); úgy nem kiilömben Spanyol ÖiTzágnak

Tőle men, és VIII-dik Orbán Pápák a’ Romai fzertar- tásokot fzorgalmatosan megvisgáltatván, és rendbe fzedetvén, nevezetesen, mellyek a’ fzent Miseáldozathoz tartoznak, Misscde Romanum—Romai Misekönyv nevezet alatt az egéfz Napnyugoli Anya- fzentegyháznak fzámára közre botsátolták azzal a’ pa- rantsolattal, hogy más nyelven vagy Szertartásokkal senki se merjen fzent Misét, fzolgálni. A’ Szentségeknek, és azon fzertartásóknak, mellyek a’ Püspökök tulajdoni, fzolgállatása’ rendgyét ’s módgyát az ügy nevezett Pontificale Romanum vagy Romai Püspöki Jzertartásos könyv, a’mellyekben pedig az alrendu Papok is eljárhatnak, Rituale Romanum vagy Ro- mai Papi fzertartásos könyv adgyák elő. Szoktak ugyan a’ Püspökök az Ó egyházi megyéjek fzámára annak neve alatt (p. o. Rituale Sírigonitnse, Jauri- nense etc. Efztergami, Győri Jzertartásos könyv) Rituálékat nyomtattatni, mellyekben némelly tzeremoniák az Ö megyéjeknek régi fzokása fzerént valami tsekélyebb különösséggel, és a’ Rómaiaktól való külömbféleséggel eloadatuak, de mivolt fzerént mind a’ Romai Rituáléval megegygyeznek.

*) A’ Mediolanumi egyházi megyében fzent Ambrus Püspök elolt mitsoda fzertartásii Liturgia divatban volt, nem tudhatni. Szent Ambrus a’ Rómaiaktól valamiben külömbözo fzertartásokat, és éneket hozott be; ’s azért e’ nemű alkotmány Szent y/mbrus Liturgiájának neveztetik, mellyet a’ MediolanumiPüspöki megye annyira megkedvellett, hogy azt minden vefzedelem között, melly Nagy Károly Tsáfzár, II-dik Miklós, \Il-dik Gergely, IY-dik Eugen Pápák, és Borromaei fzent Károly Mediolanumi Érsek üdejé-