Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

a’ fzükség üdéjéhez voltak alkalmaztatva, és külön! - féle esetekben, külömbféle egyházi megyékben egy­mástól külömboztek. Jobb rendbe fzedte azoi at fzent Mamertus Bétsi Püspök Frantzia Orfzágban 452-dik efztendőben , mikor a’ kerefztjáró Proces- siókat divatba hozta. Újra megjobbította, és a’ mo­stani formába alkotta Nagy fzent Gergely Pápa 5qo- dik efztendőben, mikor a’ fzent Márki Processiót felállította, melly könyörgés vagy Létánia az Anya- fzentegyháznak olly tulajdona lett, hogy azt nem tsak az említett két Processionals., hanem más nyil­vánvaló és jelesebb Pzertartásoknak p. o. a’ kerefzt- víz, Templom, Püspök, Papfzentelésnek, koroná­zásnak ’s a’ t. alkalmatosságával is imádkoztaftya, sőt annak formájára más Letániak is p. o. az Atya Istenről, Kristus kinfzenvedéséröl, Szent Lélekröl, Szent Háromságról, Jesus nevéről, Oltári Szentség­ről, Boldogságos Szűz Mariáról, mellyet Laureto- minak is Irinák azért, hogy azon ditséretmondások, mellyekböl áll, Lauretomi tsudálatos képnél helye­sen vannak alkalmaztatva, és felírva, azután An­gyalokról, külömbféle Szentekről, fzent Annáról, Nepomuki fzent Jánosról s’ a’ t. kéfzíttettek. Ezen Létániákkal fzoktak ugyan a kerefztény hívek élni, a’ mint az ottan előforduló imádságos könyvekben is olvashatni; sőt a’ nyilvánvaló’s kö­zönséges délesti Istenifzolgálat is Vasárnapokon és Ünnepnapokon jobbára abban áll, hogy a’ Laure- tomi Létániát, pedig nem el lyütt kitett Szentséggel is énekelik, és az éneket a’ Pap Szűz Mariától fzólló eS7

Next

/
Thumbnails
Contents