Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

450

ad Aprum et lib. VII. ep. i.) bogy már annak előu te némelly Püspökök Urunknak, mennybemenetelét megelőző bárom napokon, tifzta üdöért vagy essoért az ö híveikkel közönséges könyörgéseket tartottak: hanem 452-dik efztendöben, midőn Frantzia Orfzági Béts (Vienna) Varasát külömbféle tsapások és vefze- delmek sanyargatnák, fzent Mamertus annak Püspöke az említett három napi közönséges könyörgéseket (Létániákat, Rogatiókat, Processiókat, magyarul kerefztjárásoknak fzoktuk nevezni) jobb rendbe fzedte, és nem tsak épületesebbekké, hanem egy- fzer’smind nevezetesebbekké is tette ; mert példáját követvén a’ Napnyugotnak több Egyházai azokat fzo- kásba vették: mivel pedig akkor böjtölni is fzoktak, azért a’ Spanyolok a’ Kerefztjáró közönséges könyörgéseket Pünköst után való Tsiilörtökre, Péntekre, és^Szombatra áttették, nem akarván a’ Husvétnak örvendetes üdéjét, melly egéfz Pünköstig tart, böjttel felzavarni. A’ kerefztjáró Processiókrol Turo- na! fzent Gergely is (lib. II. c. 34.) emlitest teiz. Az I. Aurelianumi Zsinat pedig (5ii. efztend. 26.

can.)

„ Birodalmában mindenütt, mindennap énekellyék ezt „ az Angyali ditséretet. Ezt annyi régi tudós embe- „ rek , annyi közönséges Conciiiomok írásban hagy- „ tűk, hogy fzemtelen bolondság kétessé tenni.“ A’ Processióknak több példáiról, mellyeken, Tsáfzárok is megjelentek, Theodoretus, Nicephorus, Socra/es, So« zomenus írásiból említést tefz Pázmány ugyanazon Prediroitzióban 1176. lapon: tartsd öí'zve Reichenber- ger oktalúöúi is Pastor. Anweis. III. Tb. V. B. 627—• 542. S.