Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

442

és mind ezek után <V dolgokra fzétofzloltak. A’ kik közölök a’ Capitulumon jelen nem voltak, azoknak a’ fzerzet regulája az úgy nevezett Nőnában olvastatott fel Mind ezeknek nyilvánságos nyomait láttyuk a’ köz Gyónásban , Martyrologiumban vagy Mártírok tetteinek leírásában, és Capitulumban, mel- lyek most is a’ Prímára vannak rendelve.

5. Tertíanak nevezik azt az imádságot, mel- lyet a’ Szerzetesek példája fzerént az egyházi fzemé- lyek h árom, vagy a’ mint mi fzoktuk az órákat fzámlálni, reggeli kilentz óra tájban végeznek. Szent Basilius ezt az órát az imádságra fordítani azért kívánta, mert azt tartyák, hogy'Pünköst napján ekkor fzállott volna a’ Szent Lélek az Apostolokra. Egyéb iránt ez az óra fzent órának is neveztetett azért, mert Telesphorus Pápának rendeléséből, ki második fzázadban élt, ekkor kellett a’ közönséges nyilvánvaló Istenifzolgálatot végezni, ha tsak az üldözések azt nem ellenzettéi Ezen, és a’ következendő Sexta és Nona egyházi órákra az Anyal’zent- egyház a’ Matutinum formájára eg.y Hymnust, három Zsoltárt, egy rövid Letzkét (Capitulum) rövid Re sponsor iumot, és az egyházi üdohöz illő imádságot parantsol.

6. Sexta a’régenyiek fzerént, hatodik, a’mint pedig mi fzámlállyuk az órákat, déli tizenkettedik óra, meílyet a’ Szerzetesek félbefzakafztván az ö kézi munkájukat, az imádságra fordítottak azért, mert K ristus Urunk ezen órában fefzíttetett fel: de a* Karba tsak Tasár és Ünnepnap gyűltek ezen imádság-