Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

éjiéi tájat, és végét vágj hajnalhasadtát. Ezen liclo- iájokra rendeltt imádságok az óráktól és üdotájtol deák fzavakkal Tertia , Sexta , Kuna , Vesperes, Matutinum, Tandes neveket viselték. Ezekhez toldotta lzent Benedek Apátur befejező, vagy utol- jmújságképpen a Completuriumot, mellj nek elvégzése után a’ Szerzeteseknek minden befzélgetés- vagj^ más foglalatosság egéfz Matutinumig meg volt tiltva. A' mint üdövel nem tsak a’ Szerzetesek, hanem a’ világi Papok is a5 Laudeseket nem hajnalhasadlakor, hanem mindgyárt a" Matutinum után egvhúzomban végezni kezdették , azoknak helj'ébe a’ napkezdeté- le vagy első órára új imádságot a’ Primat reggeli imádságképpen hozták be. 'S így az egyházi Szo- losina vagj^ a’ Papok imádsága deák nevezetű Matutinum, Taudes, Prima, Tertia, Sexta , Kona , I'esperes, Completorium ofztályokbol, egyházi vagjr papi órákból(horas Canonicae) áll, mellyeken a’ Ke- refzlénységnek első fzázadi alatt a’ világi hívek is mint közönséges nyilvánvaló Istenifzolgáiaton megjelentek : de utóbb tsak a5 Papoknak tulajdon tifzte lett azokat végezni.

Azonban a7 Szolosma minthogy igen hofzfzan tartott, és a’ Papokat főképp Unnepnapokan nagjon elfoglalta, mert a7 közönséges egjdiázi órákon kívül még az ünnephez alkalmaztatott könyörgéseket vagy ajtatos gyakarlásokat is el kellett végezniek, azért Xlll-dik fzázadban a5 Pápának házi Kápolnájában imádkozó Papok az Ő sokfele foglalatosságaik miatt a’ Szolosmál rövidekben, mint azelőtt, kezdték