Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
428 nein kedvessebbek-e ? Si semel facere optimum \ 9, est, quanto magis see pius ? si hora prima , ergz» t: ,, tota die% úgymond Lactantius. „Kristus sem tiltá, bogy gyakran azon imádsá- - V) got ne mondgvuk: hanem tsak azt tiltá (Mát. VI, 7.): j : „ hogy úgy ne nyújtsuk hofzízan imádságunkat, < ,, mint a’ Pogánvok, kiknek fzájok mozog, de fzí- \ - „ vek távol vagyon, és azt Ítélik (a’mint Kai vinus í „ is magyarázza lih. III. e. 20. n. 20.), hogy az : Istentől fzinte mint az emberektől fzófzaporítással ,, nyerhetünk valamit: holott egy ajtatos foháfzko- „ dás hafznosb Isten előtt, hogy sem a’ napestig való fzájmozgatás belső ajtatosság nélkül, noha „ mikor a’ bov imádsággal egygyiitt belső figyelme- tességünk is vagyon, hafznosb a’ bov imádság *). 53. §. A' Köz Gyónás, és Dits'öség Atyánál:. 3. Köz Gyónásnak nevezzük ama’ Gyónom a’ mindenható fzavakkal kezdő bünvallást, mellyel magunkat az Isten, és «’ Szentek előtt közönségesen bűnösöknek vádollyuk. Ez a’ köz Gyónás három réfzböl áll: az elsőben: Gyónom a mindenható 1- stennek , mindenkor fzeplötelen Szűz Mariának , fzent Mihály Arkangyalnak, kerefztelö fzent Jánosnak , f;'zent Péter és Pál Apostoloknak, és Istennek min*) Az Olvasóról többel olvashatni Szent-Illonaynál 416 egéCz 4ó3 lap, ■i*
