Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

425

sárnapjáig. Szent Háromság Vasárnapjától fogva pedig Adventig Vasárnapon, Hétfőn, és Tsütörtö- l.ön mondgyák a’ ditsoségeset; KeddenAs Pénteken a’ fájdalmasat ; Szerdán és Szombaton az örvendetesét. ,,

Ezeken kívül minden tized után fzokás a’ Boldog

4. '/.fzonj ra egyet a’ következendő ditséretek közül mondani: az első tizednek vegén: Tíz ezerfzer di^ t ser jenek, áldgyanak, és magafztcilly áruik téged oh fzentséges Szitz Maria a boldog lelkeknek minden Jlendei , kikkel reménylyünk téged valaha látni, és tifztelni (i mennyben. A’ második után: Húfz ezer- J'zer — mind fzent Pátriárkák, és Projéták. — A* harmadik után : Harmintz ezerfzer — mind fzent Apostolok, és Evangyelisták. — A’ negyedik után: Negyvenezerfzer — mind fzent Mártírok, és Con- fessorok. — Az ötödik után: Ötvenezer[zer— mind fzent. Szüzek, és Özvegyek. — A’ hatodik után: Száz ezerfzer — az Istennek minden ditsoültt Szentéi. —■ A’ mi az Olvasónak eredetét illeti: hihetőképpen e’következendő: Első fzázadokban a’ Remeték, főképp a’ kik nem tudtak könyvből olvasni, minthogy fzent Dávidnak Zsoltárit el nem mondhatták mint azok, a’ kik olvastak, azért helyettek bizonyos fzámú Mi Atyánkot, vagy más imádságot mondottak , mellynek fzámát apró követsekkel jegyezték , minden imádság után félre tévén egy követskét. Felfogták ezt a’ fzokást a7 Remetéken kívül a’ Szerzeteseknek Laicusai is, vagy is ollyan emberek, a’ 1 ik a' /zent Rendekre nem emeltettek ugye: , hanem a7