Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
422 Ui vártol nem mefzfze), mellyet Tamás Efztergamí Érsek az ö Érsekségéhez tartazó Püspökökkel L Károly királynak uralkodása alatt íSo^-dik efztendöben tartott, hozta be, megparantsolván, hogy a’ nép dél, és a’ napnak alkonyodása táján Szűz Mariának üdvözlésére harangfzóval ébrefztessék fel. Ezt a’ fzo- kást eltörölte ngyan az Eretnekség, melly későbben Magyar Orfzágban elhatalmazott, hanem Oláh Miklós Efztergami Érseknek helyben hagyásával legelőikor NagySzombatban ismét helyreállították azt a’ Jesus Társáságának Papjai, onnét pedig más helyekre is újonnan elterjedett (Péteri! Cone. Par. I. pag. 2. Az Olvasó ollyan egy neme az imádságnak, melly Szűz Maria tifzteletére bizonyos fzárnú Mi A- tyánkbol, és Üdvözletből áll; mivel pedig ennek fzámba (kedésére az emberek zsinórra fűzött gerezdekkel fzoktak élni, melly füzér kofzorú formát mutat, azért az Olvásót deák V német nyelven rózsás kofzorának vagy koronának (Rosarium v Corolla Mariana, üRofenfrcmj, ^rone) nevezik. Az Olvasó kétféle nagyobb és kisebb: a* nagyobb Maria Psalteriumának vagy Zsoltárának (Psalterium Marianum) is neveztetik azért, mert valamint fzent Dávidnak Zsollárkönyve az Isten ditsé- retére öfzvealkolott 15o Zsoltárból, úgy a’ nagyobb Olvasó is Szűz Mariának dilséretére i5o Üdvözletből alt. A’ kisebb Olvasót pedig 63 Üdvözlet tefzi, minthogy jobbára azt tartyák, hogy Maria 63 efz- lendeig élt légyen. Ezen. *
