Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

tak, oily terméfzetes dolog, valamint hogy min- «lennek közönségesen tsekély a5 kezdete. Nem is lett volna tanátsos az új hiveket mindsyárt a’ Ke- refzténységnek zsengéjében sok tzeremoniákkal terhelni ; mert akkor az történhetett volna, a’ miben Zsidó vagy Pogány léttekben hibáztak, hogy tudniillik a’ Religiónak velejét tsak tzeremonia- fzolgálatban helyheztették volna. Pompás fzertar- tásokkal pedig az üldözőket is még inkább magok ellen lázzították volna; kiknek kegyetlensége miatt úgy is kénytelenek voltak az Ö Istenifzolgálattyai- kat tsak titkon, éjjel, nyilvántalan házakban, barlangokban , tzinteremekben végezni. Szent Pál fzavai fzerént fzélleljártak juh és ketske bőrökben JzükÖlkÖdvén , fzorongattatvdn, nyomorgattatvdn : — a pusztákban, bújdustak, a hegyeken, és barlangokban , és a’ föld üregiben (Zsid. XI, 37 ,

38.).

A’ bizonyos, hogy az Apostolok némelly fzer- tartásokban egymással megegygyeztek, és azokat mindenütt megtartották , p. o. hogy a’Liturgiánál a’ fzent írást olvastatták, a’ borba kevés vizet ele- gyítettek , az áldott kenyeret réfzekre törték, békességet kívántak , az Úr imádságát, és hálákat mondottak : de az is bizonyos, hogy némellyekben egymástól külömböztek ; azért láttyuk, hogy más rendet adott a’ Romai Liturgiának fzent Péter , mást pedig a’ Jerusaleminek fzent Jakab. Sőt uzonegy Apostol sem élt a’ Liturgiában mindenkor azon- egy renddel és fzertartásokkal; p. o. ha fzent Péter

26