Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

niákat mint Fő Páiztor az egyházi törvények fzerénf látogatni akarja, előtte a’Fo-Esperestek, kiki az Ő Kerületében, látogatják. A’ hajdani Arehi-Dia- konusi hatalommal sokkal tulajdonabban, sőt még bővebben is élnek a’ Püspököknek Helytartói (Vicarii, et Causarum Auditores generales), kiket a’ Püspökök az Ő Megyéjeknek kormányozására, és abban előforduló pöröknek, mellyek a’ fzent Székhez tartoznak, eligazítására, jobbára a5 Káptalanbéliek közül kinevezni ízoktak.

Hogy pedig a’ Püspöki Megyének kormányozása meg könnyebb , és alkalmatossabb legyen, azért annak FŐ-Esperestségei több Al-Espcrcstségelcre (Vice Archi-Diaconatus') vannak ofztva, mellyek- hez tartozó Plébánosok, vagy magok magok közül, vagy a’ Püspökök közülök egyet AL-Esperestneh (Pice Archi- Diaconus) tefznek. Ezen Al-Esperestek által a’ Püspökök, vagy azoknak Helytartói hirdet- tetik, és végre liajtattyák az Ő rendeléseiket, a’ Megyének állapottyárol, vagy rideg fzemélveknek ü- gyeiröl tudósíttatnak, és a5 Megyét kormányozzák.

A’ nagyobb egyházi Megyékben fzokott magának a’ Püspök jobbára a’ Káptalanból Segéd (Suffragandis) Püspököt a’ Pápának helybenhagyásával kijelelni, a’ ki ollyan egyházi Megyenek nevére fel- fzentelletik, a’ melly most n’ hitetlenek p. o. a’ Törökök kezében van, ?s azért hozzá nem férhetni. Az illyen Segéd-Püspök a’ Megyebélinek meghagyásával végzi azon tifzteket, mellyekben Kristusnak, vagy az Anyafzentegyháznak rendeléséből tsak a’ felfzen306 ,