Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

I

tso!t, Papok álllíttatiak, ezek is mintegy VI-dik fza- zad körül Cano nie u soknak hivattattak azért, hogy a’ Templomhoz tartozó fzemélyeknek , efzközöknek > ingó és ingatlan birtokoknak lajstromába , mellyet hasonlóképpen Cdnonnak hittak, írattak a’neveik*).

Ugyanazon első fzázadokban fzokásba vették a’ Püspökök , főképp a’ Görögök, hogy az Ő Megyé- jeknek Papjai közül egyet, a’ki magát vénséggel, tifztességes módossággal, jámborsággal , tudománnyal, és érdemmel megkülomböztelte, Archi-Pres- by tér nevezet alatt, melly a’ vénebbek közül főbbet jelent, a’ végre kijelelni, hogy a’ többi Papokat, és az Istenifzolgálatoknak végzését fzemügy a- iait tartsa, és maga is a’ Püspök helyett azokat főképp jelesebb napokon végezze.

Az Archi-Presbyterektöl nevezettel és ranggal megkülömböztették magokat a’ vidéki Püspökök {Chor-Episcopi), a’ kik tsak közönséges Presbvterek , néha pedig valóságos Püspökök is voltak, úgymint a’ kik valamelly ellensors miatt a’ Püspöki Székekből

303

A’ Canon fzónak ezen kettős értelméből Önkényt ki- lctf/ik, hogy miérL hivatlatnuk az egyházi Gyülekezeteknek hit és erköltsügyelö regulái Canonolnak; úgy nem külömhen, liogy honnét vefzi eredt tét a’ Alisé- Canon nevezet, mellyben az Ur mutatása előtt és után némeliy Szenteknek nevei mint valami lajstromból olvastatnak 5 megmeg hogy a fzent írás könyveinek lajstroma, és öfzvessége miért neveztetik Canon• nah, valamint véglire a’ ditsöült Szenteknek lajstromába való Izámláiás iá Canonisationak,

lV