Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

299

ízágaikat elragadni. Hlyen helyheztetésben legtaná- tsosabbnak gondolták a’ Kerefztények mindeneket eladni, és köz értékből élni. Az eladott dolgoknak árát az Apostolokhoz vitték, a’ kik annak gond- gyát viselték. De mivel ezeknek sem volt annyi iidejek, hogy az Apostoli foglalatosságaikon kivül kinekkinek még élelmére, lakására, rukázattyára is figyelhettek volna, azért a’ hívekkel egyetértvén, hét istenfélő férjfiakat válafztottak, hogy a’ közfziik- ségre, és értékre vigyázzanak, nékik is az Evangye- liom hirdetésében, és más egyházi ízolgálatokban segítségül legyenek; és folyvást a’ sokaság előtt a’ kezeiket azoknak fejére tették, folöttök imádkoztak, felfzentelték , és Diakónusoknak (Siukovsum fzolgá- lok fzótol) hítták. Jerusalemen kivül tifztekben állott a’ fzereíetügyelŐ afztalokat (Agape) is elintézni, és azoknál a’ rendet fenntartani, Üdövel Jeru- Salemben is megfztintek a’ köz értékre vigyázni, másott is az Agapékat elintézni; kötelességek pedig lett a’ Papoknak a’ fzent Misénél legközelebb fzolgálni, az Evangyeliomot nyilván olvasni, a’ mit V-dik fzá- zadtol fogva magoknak tulajdonítottak , azoknak meghagyásából az Isten igéit nyilván hirdetni, a’ Kerefztséget és az Oltári Szentséget kifzolgáltatni, a’ kik a’ fzent Misén jelen nem lehettek, azoknak, és a’ tömlötzben tartott Kerefztényeknek a’ titkos kenyérből vinni.

Az Apostolok iideje után nem sokára a’ fzükség még más Rendeknek behozását is megkívánta. A' Diakónusok segítségére /II- vagy Subdicikonusoh állítii